[1] Hetesi Zsolt: A felélt jövő. (A szerző kérésének eleget téve jegyzem meg, hogy véleményünk mind a diagnózist, mind a terápiát illetően eltér. Csak egy dologban értünk egyet: csak ez az egy bolygónk van, erre az egyre kell vigyázni...)
[2] A.S. Grove: Only the paranoid survive. Harper Collins, N.Y, 1977. Magyar fordítás: Bagolyvár kiadó, 1998., Bp.
[3] Néhány könyv, amely a közelgő környezeti összeomlást elemzi.
- James Lovelock: The Revenge of Gaia. Allen Lane, Penquin, 2006.
Brian Fagan: The Great Warming. Bloomsbery Press, 2008.
- Mark Lynas: Six Degrees. Our Future on a hotter planet. 4th Estate. London 2007.
Kerry Emanuel: What we know about Climate Change. M.I.T. Press. 2007.
[4] Az energia és olaj-kitermelési gondokkal foglalkozó könyvek:
- R. Stobaugh, D. Yergin: Energy Future. Ballentine, New York, 1979. Az első olajár robbanás idején írt alapos, elemző tanulmánykötet, sok adattal. A mostani gondok első előrejelzése.
- Jeremy Leggett: Half Gone. Portobello Books. 2005. Magyarul: A fele elfogyott. Typotex, Bp., 2008.;
- The Final Energy Crisis. Editor: A. McKillop, S. Newman. Pluto Press, London, 2005. (Ez a tanulmánykötet még 2035-ös dátumot jósol az energiakrízisre.)
- K.S. Deffeyes: Hubbert’s Peak. Princeton Univ. Press, 2001, valamint ugyanattól a szerzőtől még egy igen figyelemre méltó könyv:
- Beyond Oil: Hill&Wang, New York, 2005:
- C. J. Cambell: The Coming Enery Crisis. Multi Science Publishing; 1997;
- Things to Come: Mir Publishers, Moszkva, 1977. Ebben a „rózsaszínű szovjet jövőt” jósló könyvecskében Szemjanov professzor meglepően realista előrejelzése olvasható az olaj közeli kimerüléséről;
- Papp István, Réczei Gusztáv. Az energiagazdálkodás időszerű problémái: Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1976. Csak a sorok közt lehet olvasni figyelmeztetést ebben a régi tanulmánykötetben;
- Paul Roberts: Az olajkorszak Vége, HVG Kiadó, Bp., 2004. Jó könyv, mely a válság előestéjén készült.
[5] Az ipari-gazdasági válsággal foglalkozó könyvek
- Egely Gy: Borotvaélen, Bp., 2002. (2005-re jósoltam az olajár emelkedését, és 2009-10-re a következményeként fellépő gazdasági, társadalmi válság kezdetét.)
- M. T. Klare: Resource Wars. Metropolitan, New York, 2002.;
- Colin Mason: The 2030 Spike. (Countdown to Global Catastrophe) Earthscan Publishers, London, 2003.
[6] Összeomlás minták:
- Paul Ormerod: Why most things fail? ..And how to avoid them. Faber and Faber, London, 2005.;
- C. Franklin: Why Innovation Fails? Spiro Press, London, 2003,; Dietrich Dörner: The Logic of Failure
- Why things go wrong… Metropolitan, New York, 1996. Minden döntéshozónak melegen ajánlanám ezeket a könyveket a nemlineáris hatásokról…
- Jared Diamond: Collapse. Penquin, 2005. A Typotex is kiadta magyarul, nagyon jó könyv.
[7] Beck Mihály: Parajelenségek és Paratudományok. Vince Kiadó, Bp., 2004.
A vízautós rész (is) jól tükrözi az akadémikus szerző tájékozatlanságát és előítéleteit.
[8] D.E. Bloom, David Canning, G. Fink. Urbanisation and the Wealth of Nations. Science, 2008. február 08. Vol 319, pp. 772-775.
[9] Jack Welch: Winning. Harper Collins, 2005.
[10] A társadalmi és energia helyzet reális, köntörfalazás nélküli elemzései, dilemmái:
Bogár László: Hálózatok Világuralma. Argumentum, Bp., 2007.
Molnár László: Az EU energiapolitikájának ellentmondásai.
Energiagazdálkodás. 49. évf. 2008/3, 3-7. old.
Wiegand Győző: Paradox összefüggések és dilemmák az energetikában.
Energiagazdálkodás. 49. évf. 2008/4, 3-7. old.
[11] Előrejelzések, trendek, látványos melléfogások (Rövidre fogtam a sort, hosszú listám van a látványos tévedésekből.)
A politikusok és a futurológusok rendre mellébeszélnek, vagy komolyan tévednek a jövőbeli tendenciákat illetően. Például:
- Wiese István: Jövőkép 2000, című (Kossuth Kiadó, 1984) tanulmánykötetben a szerző Kapolyi Lászlót faggatja arról, hogy energiagazdálkodás szempontjából mit tart legfontosabb követelménynek. A válasz: A kombinatív szemléletmód elterjedését és a cselekvési programok komplex jellegű és integrált megvalósítását. E téren a tartalékok óriásiak...
- Mihail Gorbacsov: Átalakítás és új Gondolkodás. Kossuth, 1987.
(A 2008-as gazdasági válságban is gyakran használják ezt a két fogalmat.) Gorbacsov a Szovjetunió szétesése előtt írt könyve jól mutatja, hogy értelmes vezető is lehet vezetésre felkészületlen, alkalmatlan, sőt, vak is. Így ír: „Nyugaton az USA-t is beleértve különféleképp értelmezik az átalakítást. A többi közt úgy is, mintha a szovjet gazdaság katasztrofális állapota hívta volna életre a szocializmusból való kiábrándulást, a szocializmus eszméinek és végső céljainak válságát tükrözné vissza. Semmi sem állhat távolabb az igazságtól….” „Az idő múlik. Az időt elvesztegetni nem szabad.”
- Pál Lénárd: A Tudományos és Műszaki Haladásért. Kossuth, 1987.
A fizikus-akadémikus előrejelzései a szocializmus mély válsága idején, meglátásai mintha nem is erre a bolygóra készültek volna, annyira melléfogott.
Budakeszi, 2008. október
Dr. Egely György önéletrajza
Tisztelt Olvasóm!
Újra és újra felélednek támadások végzettségemmel kapcsolatban,
ezért szükségesnek tartom leírni a következőket: Soha nem
állítottam magamról, hogy fizikus lennék. Ennek ellenére a médiában
többször ez jelent meg rólam. Kezdetben valószínűleg a munkahelyem
neve alapján (Központi Fizikai Kutató Intézet) gondolták ezt rólam
az újságírók, s megkérdezésem nélkül így tituláltak. Mivel az
újságcikkeket nem kaptam meg korrekció céljából, ezért nem volt
módom a javításra. (Ugyanez vonatkozik a TV szerepléseknél a
feliratozásra.) Hiába pontosítottam, amikor erre lehetőségem volt,
továbbra is ezt a titulust ragasztották rám, akik nem kellő
körültekintéssel végzik munkájukat. (Pedig csak a Biográf kiadó
Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda lexikonját (1994) kellett volna
felütniük, ha már tőlem nem kérdezik meg.) Így lettem "önjelölt
fizikus" a hivatalos tudomány számára. Mivel nem tudok minden
fórumon újra és újra helyesbítést kérni (sokszor arról sincs
tudomásom, hogy mikor mi jelenik meg rólam), ezért a tisztázás
szándékával itt hozom nyilvánosságra szakmai
önéletrajzomat:
1950-ben születtem,
1974-ben diplomáztam a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki
Karának erőgépész szakán. Itt hőátadással és általában
energiaátadással foglalkoztunk, ezt folytattam első munkahelyemen
is, a Központi Fizikai Kutatóintézet Atomenergiakutató Intézetében
(1974-1990). Itt elsősorban az atomerőművek lehetséges baleseteinél
lejátszódó energiaátadási folyamatokat
tanulmányoztuk.
1982-ben kaptam műszaki
doktori címet a Budapesti Műszaki Egyetemen műszaki
hőtanból.
1980-81-ben a
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ösztöndíjával az Egyesült
Államokba kerültem Másfél évig dolgoztam a Brookhaven National
Laboratory-ban atomerőművek áramlástechnikájával kapcsolatos
kutatásban. Ebből számos publikáció született.
Itt olvashattam
szabadidőmben először olyan anomáliákról többek között, mint a
kézrátételes gyógyítás. Ekkor ébredt fel bennem az érdeklődés, hogy
a tudomány eszközeivel és lehetőségeivel, elfogultság nélkül
tanulmányozzam ezeket az ismeretlen jelenségeket. Hazatérve
elhatároztam, hogy az irodalom áttanulmányozása után megpróbálok
olyan mérési lehetőséget teremteni, amely alkalmas az úgynevezett
életenergia vagy bioenergia létének kimutatására. (Mivel abban az
időben a parajelenségek kutatása még a "tiltott" kategóriába
tartozott, először a gömbvillámok kutatásával kezdtem foglalkozni,
mert ez olyan természeti jelenség, mely a megfigyelések alapján
hasonló anomáliákat okoz, mint a bioenergia. Megfigyelés
gyűjteményemet és a gömbvillámok leírására vonatkozó elméletemet a
"Gömbvillám " a kulcs a negyedik dimenzióban" című könyvemben
tettem közzé.)
Eddig is lehetett
tudni, hogy a bioenergia többféle hatást okoz, például testek
szilárdságát megváltoztatja (fémhajlítás), az elektromos
tulajdonságokat is megváltoztatja, de például az egyes növények
növekedésére is hatással van. (Ilyen anomáliákról szól az először
1990-ben megjelent, majd 2004-ben átdolgozva kiadott Titokzatos
erők? című könyvem.) Olyan hatást akartam kiválasztani, amely
segítségével viszonylag egyszerűen, gyorsan, olcsón és azonnal
kimutatható a bioenergia léte és mértéke. Ezért azt a jelenséget
választottam, amiről igen kevés leírás szólt ugyan, de lehetett
tudni, hogy bizonyos könnyű tárgyak forgásba jönnek ennek az
energiának a hatására.
Először körülbelül
ötszáz középiskoláson végeztem el a mérést úgy, hogy petricsészébe
vizet tettünk és ezt kellett mozgásba hozni az alanyoknak anélkül,
hogy hozzáérnének. A kísérletsorozatot filmeztük, s ennek
eredményeként már durván felrajzolódott az a kép, ami a későbbi
kiterjedt vizsgálatok során csak erősödött: valóban létezik ilyen
energia.
A továbbiakban a
vizsgálatot kiterjesztettük az elektromos vezetőképesség mérésére
is. Kiderült, hogy ez is befolyásolható a bioenergia segítségével.
Több mint tízéves munka után a mérési eljárás állandó javításával,
finomításával sikerült egy egyszerű, hordozható, elektronikus
készüléket sorozatgyártásszerűen előállítani, melynek segítségével
az életenergia, vagy gyógyító energia egy része mérhető,
dokumentálható.
1993-ban létrehoztuk az
Egely Kutató-Fejlesztő Kft-t az Egely-kerék gyártására és
forgalmazására.
Közben 1996-ban
elkezdtem azt a kísérleti és elméleti energetikai kutató-fejlesztő
munkát, melynek célja környezetbarát, megújuló energiaforrások
feltárása. Ezzel kapcsolatban több ismeretterjesztő és műszaki
szakkönyv jellegű könyvem jelent meg az Egely Kft kiadásában
(Tiltott találmányok, Borotvaélen, Bevezetés a tértechnológiába
sorozat 1., 2., 3. kötet).